EN
Keményfajták és lágyfajták: Miért szükségesek 25–35+ tonnás hasítógépek tölgy, gesztenye és juhar fafajtákhoz – míg a fenyő és a jegenyefa 15–22 tonnás egységekkel is megfelelően hasítható
A fafajta döntő jelentőségű a fatörés során. A keményfák bonyolult, egymásba kapcsolódó szálstruktúrával rendelkeznek, és sűrűbbek is (kb. 45–65 font köblábanként), így sokkal nagyobb erőre van szükség ahhoz, hogy a rostok megfelelően elszakadjanak. Vegyük például a tölgyet, a hickoryt és a juhart – ezeket általában 25 és 35 tonna közötti nyomóerő szükséges megbízhatóan, károsodás nélkül felhasítani. Ellentétben velük a puha fajták, mint a fenyő és a jegenye, lényegesen könnyebben kezelhetők, mivel szálstruktúrájuk egyenes és párhuzamos a fa tengelyével, emellett kisebb a sűrűségük (kb. 25–35 font köblábanként). Ezért a legtöbb ember hatékonyan tudja felhasítani őket akár csak 15–22 tonnás berendezésekkel is. A különböző fajták nyomás alatti viselkedését vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy a puha fajták általában kb. 2500 psi-nál kezdenek el engedni, míg a keményfajták kb. 4200 psi vagy annál magasabb értéknél is ellenállnak. Ez magyarázza, miért lehet szükség egy erős, 30 tonnás hasítógépre, hogy a kemény tölgyrönköt egy vagy két menetben is sikeresen felhasítsa az ember, míg egy 18 tonnás gép könnyedén kezeli a fenyőrönkök halmainak felhasítását. A megfelelő teljesítmény kiválasztása a működésben uralkodó fafajta alapján hosszú távon pénzt takarít meg, mert megelőzi a drága berendezések felesleges kopását vagy az erőforrások pazarlását, amikor könnyebb anyagok felhasítására túlzottan erős eszközöket használnak.
Növelje faaprítója méretét udvari szintre és éves fűtőfa-mennyiségére
Kis udvarok (<0,5 hold) és alacsony használati igény: kompakt 10–15 tonnás aprítók 16" hosszú fatörzsek feldolgozására
Azok az emberek, akik kisebb házakban élnek, és évente nem annyi fát hasítanak (általában összesen kevesebb mint 2 szál), gyakran a 10–15 tonnás kis, hordozható fahasítókat találják a legmegfelelőbbnek számukra. Ezek a kis gépek könnyedén kezelik a gyakori puha fajtákat, például a fenyőt és a jégbogyót, emellett tárolásuk is egyszerű: a használaton kívüli időszakban kényelmesen elhelyezhetők egy garázsban vagy udvari eszköztárolóban. A hasítók 40 cm-es nyílása a legtöbb olyan faanyagot befogadja, amit a tulajdonosok saját fáikból nyernek – például koronázás vagy vihar után –, mivel a gallyak általában 20–30 cm vastagságúak. A súlyuk is általában alacsony, gyakran 70 kg alatt, így könnyen mozgathatók a szükséges helyre. Az elektromos és a benzinüzemű változatok általában percenként kb. 5–8 hasítást végeznek, ami bőven elegendő egy hétvégi vagy alkalmi fahasításhoz. Itt az a lényeg, hogy a tényleges igényekre koncentráljunk, ne pedig olyan túl erős, de felesleges eszközt vásároljunk, amelyet a legtöbb idejében porosodni hagyunk.
Nagy ingatlanok (2+ hold) és nagy mennyiségű fahasogatási igény: 28+ tonnás hidraulikus fahasogók automatikus táplálással vagy kétirányú működéssel
Azok a földtulajdonosok, akiknek ingatlanuk nagyobb, mint 2 acre, vagy akik évente több mint négy szál fát hasítanak, erős teljesítményű fahasítógépekre van szükségük, amelyek legalább 28 tonna nyomást tudnak kifejteni. Ezek a gépek kezelni tudják a keményfajták nagy mennyiségű feldolgozását, és képesek 24 hüvelyk (kb. 61 cm) átmérőjű fákat is hasítani egészen 36 hüvelyk (kb. 91 cm) átmérőig, így kiválóan alkalmasak az ilyen nagy, öreg fák feldolgozására. Egyes modellek olyan funkciókkal is rendelkeznek, mint például visszafordítható hengerek vagy automatizált tápláló mechanizmusok, amelyek a termelékenységet 15–20 darab/perc körül növelik. Ez a sebesség különösen fontos, ha tíz arcfát (kb. 30 köbméter tűzifát) kell összegyűjteni a tél beállta előtt, vagy ha piaci értékesítésre készülnek. A gyártási minőség is döntő – keressenek olyan fahasítógépeket, amelyek erős tengelyekkel, stabil vázakkal és beépített vontatási felszereléssel rendelkeznek, mivel ezek jelentősen megkönnyítik a gépek mozgatását nagy erdőterületek különböző részei között. A kereskedelmi célú fafeldolgozó vállalkozásokat üzemeltetők mellett a házi kertekben élő, önálló gazdálkodók is gyakran említik, hogy a fahasítás ideje kb. 40 százalékkal csökkent a kézi hasításhoz képest, ami jelentősen csökkenti a izomfájdalmat hosszú, manuális fahasítással töltött napok után.
A fahasító teljesítményének optimalizálása a fatörzsek mérete és nedvességtartalma alapján
Fatörzs átmérője és hossza: Hogyan befolyásolja a 12" és a 24" hosszúságú fatörzsek a szükséges tonnázist és a ciklus hatékonyságát
A faaprításhoz szükséges erő nagyobb mértékben függ a fatömb méretétől, mint a fafajtától. Vegyünk egy vastag, 60 cm-es keményfa törzset egy olyanhoz képest, amelynek mérete ennek kb. a fele. A nagyobb törzs aprításához körülbelül 30–40 százalékkal több teljesítményre van szükség, mert egyszerűen több anyag áll ellen a pengének, és a hasítókés mélyebbre kell hatoljon a fába. Időbeli szempontból is ezt tapasztaljuk: a legtöbb aprítógép körülbelül 8–12 másodperc alatt tud kezelni egy 30 cm-es fatömböt. Ugyanazok a gépek azonban majdnem dupla annyi időt – kb. 18–25 másodpercet – igényelnek a nagyobb törzsek aprításához. Miért? A szélesebb törzsek nagyobb nyomást gyakorolnak a hidraulikus rendszerre, ami lelassítja az egész folyamatot, beleértve a dugattyú visszatérését is minden egyes vágás után. Ha valaki azt szeretné, hogy az aprítógépe hosszú ideig megfelelően működjön, akkor olyan gépet válasszon, amelynek névleges teljesítménye megfelel az általa általában kezelt fatörzsek méretének. Azok a gépek, amelyeket 38 cm-es fatörzsekhez terveztek, általában túlterhelődnek, ha 50 cm-nél nagyobb átmérőjű törzsekkel kell megbirkózniuk, ami vagy a motorok túlmelegedéséhez, vagy hiányos aprításhoz vezet, amelyet később javítani kell.