Hogyan válasszunk megfelelő fahasítógépet a kert méretéhez és a fajtákhoz

A fahasítógép tonnázisának illesztése a fa keménységéhez és fajtájához

A Janka-keménységi skála alkalmazása a minimális hasítóerő meghatározásához

A fa keménységét a Janka-skálán mérik, amely azt mutatja meg, hogy az egyes fajták mennyire ellenállnak a behorpadásoknak – és ez valójában nagyon fontos szempont a megfelelő hidraulikus hasítógép kiválasztásakor. Vegyük például a hickoryt, amelynek értéke körülbelül 1820 font per négyzetcoll (lbf/in²) a skálán. Ezen sűrű fa áthatolásához általában legalább 25 tonna nyomás szükséges ahhoz, hogy hatékonyan működjön. Ellentétben ezzel a puha fajták – például a nyárfa, amelynek értéke 1000 lbf alatt van – általában jól hasadnak egy olyan géppel, amelynek maximális nyomása kb. 15 tonna. A különösen kemény, 1500 lbf feletti fajták – például a narancsfa vagy a kőklóntölgy – esetében pedig 30 tonnánál is több nyomásra lehet szükség, ha tiszta, egyszeri hasítást szeretnénk elérni. Egy gyengébb hasítógép kényszerítése kemény fa ellen gyorsan problémákat okoz. Egy 20 tonnás gép, amely 1800 lbf-os fával küzd, részlegesen hasított darabokat hagy hátra, többszörös ciklusokat igényel, és a drága hidraulikus alkatrészeket gyorsabban kopasztja, mint bárki szeretné. Bármi berendezés megvásárlása előtt érdemes ellenőrizni, hogy a tüzelőfa Janka-értéke milyen követelményeket támaszt a hasítógéppel szemben, és összevetni ezt a gyártó által megadott, a gép által kezelhető anyagkeménységi határral.

Zöld vs. szárított fa: A nedvesség valódi hatásának tisztázása a hasítási erőre (nem szükséges túlzás)

A fa nedvességtartalma nem befolyásolja lényegesen a hasításhoz szükséges erő nagyságát. A nyers fa talán látszólag puhabb és több gyanta áramlik benne, de a belső sejtek tulajdonságai lényegében változatlanok maradnak. Amikor fát hasítunk, a legfontosabb tényező a fafajta és a rönk mérete, nem pedig az, hogy mennyire nedves vagy száraz. Tanulmányok kimutatták, hogy a tölgy hasításához pontosan ugyanannyi nyomás szükséges, akár frissen vágott, akár kiszárított állapotban van. Amikor az emberek azt észlelik, hogy egyes fajták hasítása könnyebb, az általában a szárazodás során keletkezett természetes repedéseknek és a kisebb tömegű rönköknek köszönhető. A szárítás („seasoning”) valóban javítja a fafeldolgozást, mivel kevesebb gyanta kerül mindenfelé, és a rönkök kezelése is könnyebb a kisebb súlyuk miatt. Ennek ellenére ez a folyamat nem csökkenti ténylegesen a hasítóberendezések teljesítményigényét. Akinek meg kell határoznia, milyen típusú hasítógépre van szüksége, annak a Janka-keménységi értékre és a rönkök méretére kell figyelnie, ne pedig a nedvességtartalomra.

Gyakran Ismételt Kérdések

Mi a Janka keménységskála?

A Janka-keménységi skála egy fafaj keménységét méri a behorpadás és a kopás szempontjából, és segít meghatározni a hasításhoz szükséges erőt.

Miért igényelnek a keményfák több tonnát, mint a puha fák a hasításhoz?

A keményfák sűrűbb, egymásba kapcsolódó szálstruktúrával rendelkeznek, amelyek hasításához nagyobb erő szükséges, míg a puha fák egyenes szálúak és könnyebbek, így kevesebb erőre van szükség a hasításukhoz.

Hatóssága van a tulajdon méretének a hasítógép típusának kiválasztására?

Igen, kisebb ingatlanoknál, ahol alacsonyabb mennyiségű fa hasítása szükséges, jól működnek a 10–15 tonnás hasítógépek, míg nagyobb ingatlanoknál a 28+ tonnás hasítógépek hatékonyabban kezelik a nagyobb fa mennyiséget.

Hogyan befolyásolja egy fatörzs átmérője a fahasító teljesítményét?

A nagyobb átmérőjű fatörzsek hasításához több erő és idő szükséges, mivel a növekedett anyagmennyiség nagyobb ellenállást jelent a pengével szemben, míg a kisebb átmérőjű fatörzsek hasítása kevesebb időt és erőt igényel.

Hatóssága van a nedvességtartalomnak a hasításhoz szükséges erőre?

A nedvességtartalom nem befolyásolja lényegesen a szükséges erőt. A fa típusa és mérete fontosabb tényezők.